Amerikában is igazolniuk kellhet az alapkezelőknek, hogy valóban annyi pénzt fektetnek környezetileg és társadalmilag fenntartható cégekbe, ahogy azt eddig állították – írja az amerikai felügyelet új tervei kapcsán a The Wall Street Journal.
Az amerikai hatóságok vizsgálatot indítottak a Deutsche Bank alapkezelőjénél, a DWS-nél, amiért az fenntarthatóbbnak állította be a befektetési kritériumrendszerét, mint amilyen a valóságban – számol be a hírről az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva a The Wall Street Journal.
Az idei évtől az építőipari szereplők számára is egyre nagyobb hangsúlyt kap a szektorhoz köthető fenntarthatósági és karbonsemlegességi kötelezettségek és vállalások teljesítése. Az EU 2050-ig tűzte ki a minden szektorra kiterjedő karbonsemlegesség elérését, de ez az ambiciózus cél egyben azt is jelenti, hogy az építőipari szereplőknek már most el kell aktívan kezdeni az energiafelhasználás visszaszorítását és a kibocsátások folyamatos csökkentését. Számos pénzügyi finanszírozás is a fenntarthatósági célok teljesítéséhez kötött, ami további lépéskényszer elé állítja a szereplőket. Többek között ezekről a kérdésekről beszélt Barta Zsombor MRICS, a Greenbors Consulting Kft. alapító partnere, a HuGBC (Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete), elnöke az Építőipar 2021 konferencián. Az előadás emellett a karbonkibocsátás csökkentésének lehetőségeit, illetve a Párizsi Klímacélok teljesítéséhez kapcsolódó ösztönzőket és eszközöket is bemutatta. A szekció záró panelbeszélgetésében pedig a pandémia szektoronkénti hatásait vitatták meg a szakértők, kiemelve az irodafejlesztésekkel kapcsolatos bizonytalan környezetet.
"Minden adat, amit közzétesz egy vállalat, az sokkal jobb, mintha semmit nem hozna nyilvánosságra" - hangzott el a javaslat a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) V4 ESG konferenciáján. Tanácsok és ajánlások az ESG brutálisan növekvő világából, ahol a befektetői nyomás, a transzparencia előnyei és a fenntarthatósági jelentésekkel kapcsolatos nehézségek voltak középpontban. Akiket még nem csapott meg az ESG-ben rejlő lehetőségek szele, ahhoz folyamatos kommunikációval igyekeznek eljutni a régiós tőzsdék, illetve a könnyebb megértés okán ESG útmutatókat, ajánlásokat hoznak létre a régiós országok. Lássuk, hogyan áll Magyarország és a szomszédaink az ESG szempontok befogadásában!
Dollármilliárdokkal finanszírozták az elmúlt években a világ legnagyobb bankjai a környezetre káros iparágakban tevékenykedő cégeket, de ebben most változás jöhet. Nemcsak azért, mert egyre több bank vállalja az ilyen jellegű tevékenységek finanszírozásának visszaszorítását, hanem mert Európában jövőre jön a zöld eszköz arány a pénzintézeteknél, ami új eszközt jelenthet a klímaharcban.
Március 10-én indult útnak az EU új, fenntarthatósággal kapcsolatos (Sustainable Finance Disclosure Regulation, SFDR) szabályozása, amelynek célja, hogy átláthatóbbá, transzparensebbé tegye a fenntartható befektetéseket, nem utolsó sorban pedig gátat szabjon a csak nevükben fenntarthatónak titulált termékeknek (green wahing). Itthon az alapkezelők igyekeznek megfelelni az új elvárásoknak, de nem mondhatnánk, hogy tolonganának a zöld alapok a piacon, ugyanis jelenleg három olyan magyar alap van, amely ESG-minősítéssel bír a BAMOSZ szerint.
Számos befektető egyre valószínűbbnek tartja a demokrata győzelmet az amerikai elnökválasztáson, ennek is köszönhetően az elmúlt hetekben sokan vették a megújuló energiában utazó vállalatok részvényeit, felerősítve ezzel a közelmúlt raliját, amely részben az Európai Unió zöld beruházásokra szánt fiskális kiadásainak volt betudható.
Kedd este jelent meg a döntés.
Holnap jön az amerikai inflációs adat.
De már látszódnak a magyar devizánál a túlvettség jelei.
Ez nem az óriásvállalat éve.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
